Amikor az autómentés témakör felmerül, akkor már nagyobb a baj, ez picit olyan mint amikor az embernek orvoshoz kell mennie. Csak akkor téma, ha már baj van. Az átlagember, ha lerobban az autójával, akkor persze nem mindig tárcsáz egy autómentőt. Biztos van barát, rokon, ismerős és éppen rá is ér, akkor nyilván az ő telefonszáma kerül elő a telefonkönyvből. Kiérkezik a cimbora, majd egy vontatókötél segítségével elhúzza a lerobbant gépjárművet. Ilyenkor viszont sok alapszabályt nem veszünk figyelembe, amik nem csak baleset-megelőzés okán, de a további sérülések elkerülése miatt is fontos lehet. Most leírunk két ismert megoldást a „magánszemélyes” autómentésre.
Autómentés előtti fontos tudnivalók.
Ha baleset történt akkor egyértelmű, hogy a sérült autóhoz inkább egy trélert kell hívni, ebben egy szakképzett, hivatásos autómentő tud segíteni. Fel tudja húzni a sérült, balesetes autót egy csörlő segítségével a trélerre, úgy hogy több kárt már ne szenvedjen az autó. Balesetes autót tehát ne vontassunk csak úgy haver, barát segítségével, hiszen nagyobb lehet a kár, mint amit megspórol az ember az autómentőn.
Ha lerobbant az autónk (tehát műszaki hibából fakadóan áll meg alattunk a gépjármű), mindenképpen meg kell győződnünk, hogy a fékek, kormányzás és irányjelzők megfelelően működnek-e vagy sem. Ha nem működik a fék vagy a kormányzás akkor szintén autómentő segítségét vegyük igénybe, hiszen az autót nem lehet megállítani, így szinte biztos, hogy ha vontatjuk kötéllel akkor egy fékezésnél neki fog „szaladni” a vontató gépjárműnek. Kormányzás hiányában pedig irányíthatatlan lesz a gépjármű. Az irányjelző is fontos, hiszen a mögöttünk haladóknak továbbra is jeleznünk kell haladási irányunk megváltoztatását.
Szintén fontos, hogy automata váltós gépjárművek esetében sem mindig és mindenképp a vontatás a megoldás. Nézzünk utána az autónknak, hogy lehet-e vontatni. Az esetek 90%-ban nem szabad automata váltós autót vontatni. Általában azon automata váltós autókat lehet vontatni, melyek elvégzik a kuplungolást is. Ebben az esetben is a szakszerű autómentés lesz a megoldás. Keressen, hívjon egy autómentőt.
A vontatás megkezdése előtt tehát ellenőrizni kell a fékeket, kormányzást, lámpákat, irányjelzőket, nem árt ha egy elakadásjelző háromszöget is kiteszünk az ablakba. Talán nem feltétlenül szükséges leírni, de hasznos lehet, hogy a vontatásnál csak a sofőr maradhat a kocsiban, se ember, se állat nem ülhet benne. Nyilván a szakszerű autómentés során (amikor trélerrel szállítja el a lerobbant autót az autómentő), még a sofőr sem tartózkodhat a kocsiban. A személyek szállítása más módon kell hogy megtörténjen.
Autómentés kötéllel.
A legismertebb formája a mentésnek. Amikor autónk lerobban akkor kerül elő a kötél. Megérkezik az ismerős és megkezdődik a „mentés”. Sokan ilyenkor szembesülnek azzal, hogy az olcsó pár ezer forintos kötél az első megmozdulásnál el is szakad. Vontatókötélen ne spóroljon az ember, tessék autós szakboltokban megvásárolni azt. Bár ritkán kell, de ha viszont elő kell venni, akkor nagyon bosszantó tud lenni, hogy nem tudja elvégezni a mentést az ismerősünk és az autó továbbra is ott marad ahol volt, mert például nincs másik kötelünk.
Az ismerősünk, barátunk által végzett autómentés, nem feltétlen szakszerű, viszont van pár pont amire ha figyelünk, (a fentieken túl) akkor nagyobb baj nem lehet. A lerobbant autón keressük meg azt a pontot ami a vontatásra lett kialakítva, van ahol nem egészen egyértelmű, akkor rá kell keresni a neten az adott autó típusára, és megnézni, hogy hol van ez a pont. Általánosságban elmondható, hogy minden autóhoz tartozik egy vonószem, melyet akár előre, akár hátra is be tudunk csavarni. Ne „kötözgessük” össze vissza az autóra a kötelet! Egyrészt nem lesz megfelelő a vontatás, balesetveszélyessé válhat, valamint mégjobban sérülhet a már így is lerobbant gépjármű.
Ne feledjük el, hogy a kötél nem fix, mint a vonórúd. Annak aki a lerobbant autót irányítja, fokozottan figyelnie, hogy mikor kell lassítani, kanyarodni. Az autómentés során valójában mind a két félnek fokozottan figyelnie kell. Az ideális hossza a vontatókötélnek körülbelül 3-4 méter. A jó minőségű kötelek kenderből, vagy műszálas anyagból készülnek. Figyeljünk az autómentés ezen formája során arra, hogy a vontatókötelünk éppen hogy megfeszüljön. Tehát ne érje a földet, és ne legyen teljesen feszes, mert ezzel nagyobb „stresszt” kap a kötelünk, minek okán elszakadhat.
Vontatás vonórúddal.
Az autómentésnek a vonórúddal történő esete is relatív egyszerűnek mondható. Itt már nem kötélről, hanem egy fix rúdról beszélünk. Valójában ekkor a vontatott jármű egyfajta többletsúlyos, vagy túlsúlyos utánfutóként van jelen az autómentés folyamán. Viszont fontos megjegyezni, hogy az efféle vontatást, több országban sem engedik hosszútávon, autóúton és autópályán pedig nagyon sok helyen tiltva is van. Az Uniós országokban kifejezett tiltást kapott az autópályán történő vonórudas vontatás. Ezt ne szegjük meg semmiképpen mert a büntetés jóval több lesz, mintha hivatásos autómentőt fogadtunk volna.
Ebben az esetben is érvényesek az alapszabályok, és szintén figyelnünk kell ugyanazokra a tényezőkre, mint a kötéllel történő mentés folyamán. Itt a kötelet a rúd váltja fel, de technikailag a vontatás hasonlóképpen zajlik, mint a köteles vontatás esetében.
Autómentés hivatásos autómentővel.
A fenti esetekben leírtuk nagyjából a fontos alapszabályokat, és a két legismertebb vontatási formát azok közül melyeket még magánszemélyek is elvégezhetnek. Mint írtuk azt is, hogy mindezek lerobbant autókra igazak, tehát ha balesetes, sérült autónk van akkor trélert kell fogadni, azaz hivatásos autómentőt kell keresnünk. Az autómentés ezen formája alapesetben természetesen drágábbra jön ki, mint ha a haverunk vontatna. Viszont ha sérült, balesetes gépjárművet próbálunk ismerősünk segítségével elvontatni, akkor szinte garantált, hogy nagyobb lehet a sérülés a vontatás végére, arról nem is beszélve hogy borzasztóan balesetveszélyes, nagy a rizikója annak is, hogy kapunk egy büntetést is.
Tehát látszik, hogy bár ahogy írtuk alapesetben drágább a tréleres, hivatásos autómentő fogadása, de ha büntetést kapunk, vagy jobban sérül az autónk, netán személyi sérül is keletkezik a „haveros vontatás” közben, akkor mindjárt elhangzik a mondat „Bárcsak autómentőt hívtam volna”. Tipikus esete az eső után köpönyeg szólásnak. Ne akarjunk fogni pár forintot egy-egy vontatásnál, nem fogja megérni.
További tippek az autó vontatásánál.
Első körben ha magánszemély segítségét vesszük igénybe az autómentésnél, akkor tudni kell hogy a vészvillogó bekapcsolása szigorúan tilos. Ezentúl, ha tehetjük kis forgalmú utakon, mellékutakon vontassunk, kerüljük a nagy forgalmat. Ha lehet tegyünk egy piros, sárga vagy élénk színű jelzést a vontatókötél, vonórúd közepére, ezzel jobban láthatóvá téve a két autó közötti kötelet, rudat.
Ha lehet, van rá mód akkor tartsuk a kapcsolatot kihangosító segítségével. A kommunikáció nagyon fontos tud lenni. Több autón működésbe léphet a kormányzár. Ezt ki tudjuk kerülni ha ráadjuk a gyújtást a lerobbant autóra. Bár fentebb nem említettük, mert szinte evidens, de ha már a cikk végére tippeket adunk, akkor fontos, hogy sérült futóművel sem szabad magánszemélyes autómentést végeznünk. Ha nem tudja megoldani az autómentést ismerős útján, vagy a fentiek alapján nem tartja biztonságos megoldásnak a magánszemély segítségével történő autómentést, akkor mindenképpen keressen minket bizalommal.